Elmentek a régi barátok…

2011 március 24. | Szerző: ordogiangyal86

 Hiába álmodtam egy világot magamnak… ezt a világot még nem tudtam megvalósítani… rólam csak annyit, hogy 25 leszek, teli álmokkal és vágyakkal, még sincs annyi vér a pucámban, hogy ezeket mind megvalósítsam… talán kevés vagyok mint téliszalámiban a hóesés, vagy éppen egy rosszabb periódusomban vagyok, nem tudom. De a lényeg, hogy mostanában egyre többször szeretnék a magam ura lenni, azt csinálni amit én akarok, mint egy hülye kis kamasz, akinek a seggén a tojáshéj. Talán azért van ez így, mert az én tojáshéjamat már elkellett volna hagynom(de minden bizonnyal még nem sikerült), vagy én is abba a körbe fogok tartozni aki az “örök gyerekek” táborát erősíti majd? Ki tudja? 

Írni csak akkor szeretek, ha van ihlet; ez általában mindig akkor jön, amikor dolgozom és még véletlenül se tudok hódolni az életem legnagyobb hobbyjának, az írásnak így ennek folyományaként sok hülye betegséget és idegeskedést találok ki magamnak, hogy addig se unatkozzak… Tény, hogy nem biztos hogy jó fekvésű szobám volt gyerekkoromban, bizonyára az viselhette meg gyermeki lelkemet… mindenesetre az erő velem van, úgyhogy megpróbálok mindenhonnan felállni… csak kellenének a barátok, akik már nincsenek…